Kétnyelvűség Szlovéniában - példa és ötlettár

December 2009

EUR. COMM. HUNGARIAN HUMAN RIGHTS CENTRAL EUROPE

Kétnyelvűség Szlovéniában - példa és ötlettár

Postbus 2492

5202 CL ‘s Hertogenbosch

Tel: +31 (0) 87 8724745

Info@hungarian-human-rights.eu

h ttp://www.hungarian-human-rights.eu

Kétnyelvűség Szlovéniában.

Egész Szlovéniában mintegy 6000 magyar él, körülbelül tizedannyi, mint Nagyváradon. A szlovéniai magyar közösség elöregedett, az egykor magyarlakta térség etnikai egységét szláv telepesfalvak létrehozásával a jugoszláv korszakban fellazították, a nyelvvesztés meglehetősen előrehaladott.

Az önálló Szlovénia létrejötte után a kilencvenes évek végére azonban meglehetősen anyanyelvbarát jogi, törvényi szabályozás jött létre. A mintegy másfélszáz-fős helyi magyar értelmiség rájött, hogy a kétnyelvűség a magyarul tudók számára állásokat, pénzt és egyéb lehetőségeket jelent, és megpróbálja a törvényi kereteket tartalommal feltölteni. Nézzük mire jutottak!

A külön nem jelölt fényképeket jog nem védi, azok szabadon felhasználhatóak, sőt kérünk mindenkit használja is fel azokat, hátha hazai vitákban érveket ésötleteket jelenthetnek a nyelvhasználati helyzet javításához.

Kétnyelvű helységnévtábla található a községek bejáratánál, kijáratánál és a vasútállomásokon. (1-es képek)

A településrészek, az országos útügyi vállalat általkihelyezett országúti irányjelző táblák illetve a településenbelüli összes közlekedési tábla feliratozása kétnyelvű. Azehhez hasonló feliratokra rengeteg példa hozható. Például aparkoló-automaták feliratai és szoftjai is többnyelvűek, s ha amagyar nyelvet választod, a kinyomtatott szöveg is magyarnyelvű utasításokat tartalmaz. (2-es kép)

Arra is figyelnek, hogy a postaládák vagy az autóbuszmegállók feliratai szintén olvashatóak legyenek anyanyelven. Természetesen a játszóterekről sem feledkeztek meg. Az utcanevek és a házszámtáblákon feltüntetett utcanevek kétnyelvűek. Ez a kétnyelvűség ’valós’, tehát nemcsak az „utca” vagy a „tér” főnévre terjed ki, hanem a teljes megnevezésre, azaz a jelzőre is. (Pl. Rózsa utca). (3-as kép)

A különféle hivatalokon a feliratok kétnyelvűek. Fontos, hogy amagyar nyelv hivatalos használata nemcsak a helyi tanács alárendeltségébe tartozó intézményekre érvényes, hanem az központi állami hivatalokra is (például adóhatóság, Honvédelmi Minisztérium), olyan állami, de nem államigazgatási intézményekre is, mint például a bíróság vagy az erdő-felügyelőség. A magyar nyelv nemcsak kívül, az intézményektábláin jelenik meg, de belül is, és ez olyan csekélységekigterjed, mint a mentőautó feliratozása. (4-es képek)

Az önkormányzati és az állami épületeken, iskolákon magyarzászló leng az év minden napján. A piros-fehér-zöld zászló kivan téve a polgármesteri hivatalok tanácstermében, és a példáula lendvai szlovén nemzetiségű polgármester a zászló előtt állvatiszteleg a különféle hivatalos alkalmakkor, mint atanácsülések vagy közmeghallgatások. Persze zászló-ügyben itt is akadnak gondok: a rendőrkapitány csak a nemzeti ünnepekenakarta kitűzni a magyar zászlót, a hétköznapokon nem. Abelügyminiszter rendreutasította. (Ez nem tréfa, még ha számunkra annak is hangzik!) (5-ös kép)

A hivatalok vigyáznak arra, hogy a magyar nyelvet használni kívánó polgárok lehetőleg ne szenvedjenek hátrányt. A helyiekszerint ’természetes’, hogy a különféle nyomtatványok magyarnyelven is kitölthetők, így például a helyi építési hatósághozbenyújthatók magyarul a kérelmek. A itt bemutatott különféleadóbevallási ívek, az állami munkaközvetítőnél a regisztrációslap, vagy akár az érettségire való jelentkezés, az óvodaifelvétel is elintézhető magyarul. Mindezek azt igazolják, hogyaki akarja, az a legkülönbözőbb állami hatóságoknál a legkülönbözőbb ügyeit intézheti anyanyelvén.(6-os kép)

Fordítva is igaz ez, a hivataltól a polgár felé irányulókommunikáció esetére: a hivatalok kétnyelvű leveleketküldözgetnek, még az olyan országos jellegűek is, mint példáula nyugdíjkassza. A fontos ügyekről (például a pénzcsere vagynagyobb építkezések) az országos szervek, minisztériumok,nemzeti bank magyarul is tájékoztatják a polgárokat. A szlovéniai AJOFM a helyi magyar újságban hirdeti a szabadállásokat, s mint a mellékelt képből kiderül, agronómus vagypincér nem lehet akárki – a magyar nyelvtudás előfeltétel.(7-es kép)

(Egyébként alapszinten igen sok szlovén beszél magyarul –ugyanis a vegyesen lakott községekben a magyar nyelv tanulásaaz iskolákban kötelező.)

Azt, hogy a többségi nemzet megismerje a magyartelepülésneveket, az is garantálja, hogy a közhasználatban lévőtérképeken - még az országos atlaszokban is – a Magyar elnevezések is szerepelnek.

A különféle (nemcsak helyi) választások idején a jelölőcéduláktöbbnyelvűek, de az érettségi bizonyítvány, a személyiigazolvány és az útlevél is az első szótól az utolsóig. Talán a romániai magyarság is máshogy viszonyulna az államhoz, amelynekpolgára, ha a buletinen ott állna az is, hogy „személyiigazolvány”. (8-as kép)

Romániában is törvény írja elő, de az önkormányzatok mégsemfordítják le magyar nyelvre a helyi tanácsi határozatokat ésegyéb közérdekű közleményeket, jellemző kifogásaik: „drága”,„felesleges”, nehéz a „szaknyelv”. Holott csak lusták vagyműveletlenek a tanácsosok és polgármesterek, alpolgármesterek,még olyan nagy városokban is, mint Sepsiszentgyörgy vagy Nagyvárad. A Muravidéken valahogy sikerül, például még Dobornakon, egy ezer lakosú - abból is alig felerészben magyarok által lakott - községben is.

Az országos intézmények, mint az alkotmánybíróság vagy az Állandó Választási Hatóság a kisebbségeket érintőhatározataikat magyar nyelven is közzé teszik.(Tehát ezeket nemutólag fordítja le x vagy y hanem maga az érintett hatóságadja ki, teszi fel saját honlapjára a magyar nyelvű változatot.) (9-es kép)

Az üzleti életben is ügyelnek a kétnyelvűségre. Nemcsak azőslakosok, de még a kínai boltos és az arab kebabos is tudja, aboltra illik kitenni a magyar feliratot. A magyar feliratok nemcsak a kisboltok cégéreire jellemzőek,mint nálunk, hanem a multik által üzemeltetett nagybevásárlóközpontokra is. Olyan ’óriások’, mint a Lidl vagy aSpar is megtanultak magyarul!

Az országos bankok, biztosítótársaságok helyi fiókjai szinténkétnyelvűek. Az egészben az az érdekes, hogy minden igaz az olyan multinacionális bankokra is akik jelen vannak Romániában is, de Székelyföldön vagy a Partiumban egyetlen magyar szót semernek/akarnak kiírni. (10-es kép)

Nemcsak az állandó feliratok, hanem a hirdetések, reklámok,óriásplakátok között is találunk magyar nyelvűeket. Többekközött a Szlovén Posta is hirdet magyarul.

A benzinkutak is kétnyelvűek – és nem amolyan MOL-félekétnyelvűségről (itt-ott egy feliratocska) van szó! A MOLszerint egyszerűen nincs elég hely a töltőpumpákon ahhoz, hogyott több nyelv is elférjen. Lehet, hogy el kellene küldeni őket egy lendvai tanulmányútra? ( 11-es kép)

Íme, tábla egy városi parkban. "Itt állnak ők". Talán a Magyar nyelv nyilvános és hivatalos használata terén nekünk ide kellene eljutnunk! (12-es kép)

(Köszönjuk Kuti Márta segítségét az anyag elkészítéséhez.)

Forrás: http://www.nyelvijogok.ro/szlovenia2.html